1918 novemberében a csehek – a fegyveres ellenállást tiltó kormányzati döntés miatt – akadálytalanul kezdhették meg a Felvidék megszállását.
A Károlyi-kormány ahelyett, hogy az ország védelmére rendelte volna a frontról hazatért katonákat, 1918. november 13-án Belgrádban aláírta azt a fegyverszüneti egyezményt, amely előírta, hogy a szerb csapatok előrenyomulhatnak a Pécs–Baja–Szabadka vonalig, a románok pedig a Beszterce‒Maros vonalig. A belgrádi konvenció ugyan északon nem követelt magyar csapatkivonást, a kormány ennek ellenére mégis tétlenül szemlélte a Felvidék megszállását.
A magyar közvélemény többsége határozottan elítélte a kormány erélytelen magatartását. Az Új Nemzedék 1918. november 9-ei száma így fogalmazott: „Esengve kérjük a kormányt, védje meg az ország ezeréves határait, mentse meg Magyarország területi integritását.”
Prága lobbizásának hatására az antant 1918 decemberében végül az Ipolynál jelölte ki a demarkációs vonalat, ám a cseheknek még ez sem volt elég. A Cseh Légió Augustin Lauka főhadnagy vezetésével 1919. január 15-én átlépte az Ipolyt és bevonult Balassagyarmatra, hogy ellenőrzés alá vonja a stratégiai fontosságú vasútvonalakat. A csehek szemei előtt azonban már Aszód, Miskolc és Gyöngyös elfoglalása, a térség gazdag szénmedencéjének meghódítása lebegett.
Balassagyarmaton a magyar nyelvű táblákat levették, a magyar újságokat betiltották, a magyar tisztviselőket elbocsátották állásaikból, végül pedig önkényesen kimondták a város csatlakozását Csehszlovákiához. A lakosság mindezt nem hagyta szó nélkül. Elhatározták, hogy nem tesznek esküt a csehszlovák államra, majd felvették a kapcsolatot a Magyarnándor mellett állomásozó honvédekkel.
1919. január 29-én Bajatz Rudolf és Vizy Zsigmond századosok vezetésével a 38-as és 16-os honvédek, vasutasok és civilek – a Károlyi-kormány tiltásával szembeszegülve – közösen ragadtak fegyvert a megszállók ellen. A nap folyamán beérkeztek az iglói géppuskások is, a csehek pedig estére kénytelenek voltak feladni a laktanyát, majd az Ipolyon túlra menekülni. Január utolsó napjaiban az Ipoly teljes bal partjáról kiűzték a cseheket.
Vizy Zsigmond százados a kormány tiltásával szembeszállva sietett Balassagyarmat megsegítésére / Forrás: Legbátrabb Város
„A legbátrabb város” példája nem volt egyedülálló. 1920. augusztus 1-jén Szomoróc lakossága Rankay József hadnaggyal és a kercai helyőrséggel Domosfáig űzte a szerb katonákat. A határmegállapító bizottság döntése értelmében Szomoróc végül 1922-ben visszatért Magyarországhoz. Az 1921. évi nyugat-magyarországi felkelésnek köszönhetően pedig Sopron és környéke Magyarország része maradt.
A csehek kiűzésekor hősi halált halt 38. gyalogezredbeli honvédek temetése Balassagyarmaton / Forrás: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
A balassagyarmati-, a szomoróci- és a nyugat-magyarországi felkéléshez hasonló akciókkal a trianoni határok igazságosabb meghúzását is el lehetett volna érni.
Csarnai Márk
