Az Országzászló Mozgalom 1925-ben azon az elgondoláson jött létre, hogy a magyarság összetartozása akkor is megmarad, ha a magyar nemzetrészeket mesterségesen meghúzott határok választják el egymástól. Életre hívója Urmánczy Nándor erdélyi politikus, író, országgyűlési képviselő volt.

A magyar és magyar közötti összetartozás szimbóluma a csonkahonban egy olyan oszlop, vagy talpazat lett, amelyen a trianoni gyász jeleként félárbocra eresztett magyar zászlót helyeztek el. A zászló egy piros-fehér-zöld spirálisan sávos rúdra volt felhúzva, amelynek a tetején Turulmadár, vagy kettős kereszt volt. 

A nemzeti színű zászlókon legtöbbször az „Így volt, így lesz” felirat és az angyalok által tartott 1915-ös középcímer szerepelt. A címer használatát korábban a m. kir. minisztériumnak 1915. évi 3970. M.E. számú rendelete határozta meg.

Az 1915-ös középcímer 

Az Országzászló Mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság téri emlékhely ünnepélyes felavatását követően Molnár Ferenc tarcali pedagógus azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy az ország többi települése is állítson országzászlót. Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás, amelyhez később azok a települések is csatlakoztak, amelyek 1938 és 1941 között kerültek vissza.  

Urmánczy Nándor

Urmánczy méltán érdemelte ki a „megalkuvás nélküli magyar” megnevezést. 1918-ban alapítója volt a Székely Nemzeti Tanácsnak, tíz évvel később pedig küldöttséget vezetett Lord Rothermeréhez, a Daily Mail laptulajdonosához, aki 1927-ben Magyarország helye a nap alatt című cikkében állt ki Trianon revíziója mellett.

1940-ben még megélhette szülőföldje, Erdély hazatérését, ám két hónappal később, 72 esztendősen visszaadta lelkét Teremtőjének.

Trianon évfordulóján munkásságáról a Pesti Hírlap 1934. november 21-ei számában megjelent írásának újraközlésével emlékezek.  

Csarnai Márk 

Urmánczy Nándor: Országzászló mozgalom
 

Az idő télire fordult. Tavaszig szünetelnek az országzászló avatások. A felvonásközt felhasználom, hogy beszámolót tartsak.

Mélységes megilletődéssel teszem. Forróság önti el a lelkemet, ha a gondolat villámútján végigszáguldok a csonkaföldön, s felidézem magamban az országzászló avatások hazafias megnyilatkozásait.

Az országzászló mozgalom mélységes erkölcsi értéke az, hogy magától terjed. Nem nógatta senki. A központból sehova sem küldtek ki felhívást, hogy állítsanak országzászlót. Városok, községek maguk indították meg a helyi mozgalmat. Ha kisember, hatóság, társadalmi szervezet, iskola, vagy asztaltársaság kezdeményezte a mozgalmat, a megvalósításban összefogott az egész város, az egész község népe.

Főispánok, alispánok, polgármesterek, főbírák, jegyzők, községi bírák, leventeoktatók, lelkészek, tanítók, frontharcosok, főiskolások, nőegyesületek, földbirtokosok, vasutasok, kisgazdák, kistisztviselők, kisiparosok egyforma lelkesedéssel, buzgalommal és áldozatkészséggel állottak a hazafias cél szolgálatába. Büszkék és boldogok, amikor elkészül a mű. Érzik, hogy hazafias kötelességet teljesítettek. A hazához való ragaszkodás szent jelét állították fel. Állandó figyelmeztetőt, hogy nagy megpróbáltatása idején mivel tartozunk a szenvedő nemzetnek.

A félárbócra vont nemzeti lobogó beszédesen hirdeti nagy nemzeti kötelességünket. Még az idegen is azonnal megérti beszédét. Tisztelettel néz rá. És eltelik tisztelettel és rokon érzéssel a nemzettel szemben, mely a maga fájdalmát és elszántságát nemzeti jelvényéhez fűzi és azzal fejezi ki.

Az országzászló a meg nem alkuvást hirdeti. Ezeréves ősi határainkhoz való törhetetlen ragaszkodásunknak a tanúságtevője. A magyar irredenta gondolat megtestesítője. A magyar tettrekészség türelmetlen és nyugtalan élesztője. Benne él a csodatevő varázserő, mely egy táborba parancsolja a magyarokat. Alatta megszűnik minden ellentét magyar és magyar között.

Ezért nem kell ennek a szent jelnek semmiféle reklám. Maga hódít. Magához vonzza a magyarok lelkét. Rajongókat támaszt, s azok nem pihennek addig, amíg városukban, községükben meg nem jelenik, hogy állandóan közöttük maradjon.

Az idén (1934-ben - szerk.) hetvenkét országzászlót állítottak fel. A csonkaföldön összesen száznegyvennyolc országzászló hirdeti, hogy legfőbb kötelességünk Nagy-Magyarország visszaállítása. 

A századik országzászlót Sátoraljaújhelyen július 1-én avattuk fel. Az országzászló a Szárhegy tetejéről messze betekint a megszállott Felvidékre. Biztatja, kitartásra tanítja rab magyar testvéreinket. A cseheket pedig figyelmezteti, hogy csak ideig-óráig tart bitorolt hatalmuk.

Megkapó a tokaji országzászló. A borok királyát termő hegyoldalba építve Nagy-Magyarország nagy méretű térképét látjuk. Előtte kiugró sziklabástyán áll az országzászló. Lelkes vasutasok állították fel. Vasutasok műve a gyékényesi országzászló is. Vasútállomások mellett még több helyen láthatjuk a vasutasok hazaszeretetének szép megnyilatkozásait.

Igen, sikerült a kispesti országzászló. Nagyszabású a pestszentlőrinci. Új formát mutat a győri. Turulisták buzgólkodtak a felállításán. A hódmezővásárhelyi is az ő alkotásuk.

A frontharcosok is belekapcsolódtak a mozgalomba. Több országzászló felállítása az ő érdemük.

A leventeintézmény a leglelkesebb munkatárs. Hazafias nevelési rendszerüknek fő elősegítője az országzászló. 

A legtöbb országzászlónak van valami külön szépsége, jelentősége. A szombathelyi talapzatára régi római oszlopot állítottak, amit a város területén ástak ki.

A kiskőrösi országzászló Petőfi nádfödeles szülőháza mellett van. Közelében a kegyelet megőrizte a mészárszék alapfalait és küszöbét, mely a költő atyjáé volt 1821—1825-ig. Petőfi gyermekéveinek helyén, Kiskunfélegyházán a Segesvárról elhozott Petőfi-szobor szomszédságában állítottak országzászlót.

Nagyecseden az országzászló alapzata a Rákóczi-vár köveiből készült. A pestújhelyi a budavári Mátyás-templom régi köveiből. 

A csonkaföldi városokban jórészt mindenütt állítottak országzászlót. Még nyolc városban nincs, de azokban is megindult a mozgalom. Jövő évben remélhetőleg valamennyiben felállítják. 

A trianoni határvonal mentén, délen, keleten, északon, nyugaton mindenütt van már országzászló. Csehek, szerbek, oláhok, osztrákok látják és megértik jelentőségét. 

Szeretnék valamennyi országzászlóról megemlékezni és azokról, akik fáradtak és áldoztak, hogy megalkossák. Sajnos nem tehetem, mert túl hosszúra nyúlna beszámolóm. Jutalmuk legyen a jóleső belső érzés, hogy nemes és hazafias cselekedetet végeztek.

Tavasszal újból megkezdődnek az országzászló avatások. És én most arra gondolok, hogy szép és hatásos lenne, ha a külföldön nagyobb tömegekben együtt élő magyarok is országzászlókat emelnének. Ezzel is jeleznék, hogy egyek gondolatban, érzésben, fájdalomban és törekvésben a magyar nemzettel. Hogy továbbra is hűséges, ragaszkodó gyermekei meggyötört nemzetüknek, feldarabolt hazájuknak.

De a magyar ügyet is nagyon szolgálná a külföldi mozgalom. Az országzászló külföldön tiltakozna a trianoni hóhérbéke ellen. Hirdetné a nagy igazságtalanságot, amit a magyar nemzet ellen elkövettek. Hirdetné a magyar élni akarást, híveket és barátokat szerezne az idegenben.

Elsősorban az amerikai magyarokra gondolok. Az amerikai magyarok minden nemzeti mozgalmunkban lelkesen részt vettek. Magyarságukat nem rejtették soha véka alá. A trianoni békeparancs ellen is értékes működést fejtettek ki. Az ő érdemük, hogy az amerikai közhangulat már nem idegenkedik a békeszerződések igazságtalanságainak jóvátételétől. Az amerikai országzászlók a közhangulatot még jobban mellénk állítanák. Hiszem, hogy a magyarok mellett amerikaiak is számosán akadnának, akik a mozgalmat; támogatnák.

Ma még félárbocon lengenek zászlóink. Ma még fájdalomról beszélnek. De biztosan elérkezik diadalmas lobogásuk örök korszaka.