Azok számára, akik a megcsonkított országhoz szoktak, elképzelhetetlennek tűnhet, hogy 1918-ig magyar tengerészek szolgáltak az Adrián. Nem is akármilyen teljesítménnyel. 1917. május 15-én az első világháború legfényesebb győzelmét aratták Horthy Miklós sorhajókapitány parancsnoksága alatt.
1915-ben Szerbia legyőzését követően az Osztrák-Magyar Monarchia gyakorolta az uralmat a Balkánon és az Adrián.
Az antant lezárja az Otrantói-szorost
Az antant lemondott az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öböl feletti uralomról, ám hogy megakadályozza a Monarchia hadiflottájának kijutását a Földközi-tengerre, elzárta az Olaszország és Korfu közötti átjárót, az úgynevezett Otrantói-szorost. Emiatt a Monarchia hadiflottája 1916-tól kezdve tétlen volt, így nem is tudott jelentős befolyást gyakorolni a háború menetére. A tengerzár feltörése ezért fontos eredmény lett volna. Ennek ötlete Horthy Miklós sorhajókapitánytól, az SMS Novara cirkáló parancsnokától származott. A fordulópont akkor következett be, amikor IV. Károly flottaparancsnoknak nevezte ki Maximilian Njegovant, aki felkarolta az offenzíva tervét. A támadás haditerve 1917 tavaszán készült el, amelynek kivitelezésével Horthyt bízták meg.
A Monarchia flottája támadásba lendül
Az 1917. május 15-én kezdődő tengeri ütközetbe az osztrák-magyar flotta legkorszerűbb hajóit – a Novara, Helgoland és Saida cirkálókat, valamint a Csepel és a Balaton rombolókat – vetették be. A magyar tengerészek már a csata elején sikereket értek el, amikor az antant 12 hajóját is megsemmisítve gyakorlatilag áttörték a tengeri zárat. Ekkor azonban Brindisiből két angol nehézcirkáló indult támadásba, 5 olasz romboló támogatásával.
Horthy Miklós sorhajókpitányként a Novara parancsnoki hídján / Forrás: Wikipédia
A délelőtti órákban a szembenálló felek között tűzpárbaj alakult ki. Az ütközetben Horthy zászlóshajója, a Novara találatot kapott. Szuborits Róbert korvettkapitány a parancsnoki hídon halt hősi halált. A detonációban maga Horthy is megsérült, egy időre még az eszméletét is elvesztette. Az angol-olasz erők fél 12-kor ismét támadást indítottak, azonban az időközben magához tért Horthy hívására erősítés érkezett, és mivel az erőviszonyok megváltoztak, az antant flotta végül Brindisi irányába visszavonult.
Horthy sebesülése után a Novara fedélzetén / Forrás: Wikipedia
Osztrák-magyar hajók az otrantói ütközetben
SMS Novara cirkáló / Forrás: Wikipédia
SMS Helgoland cirkáló / Forrás: Wikipédia
SMS Saida cirkáló / Forrás: Wikipédia
SMS Csepel romboló / Forrás: Wikimedia
SMS Balaton romboló / Forrás: Wikipédia
A magyar haditengerészet fényes győzelme
1917. május 15-e a magyar haditengerészet fényes napjaként vonult be a történelembe. Otrantónál az Osztrák-Magyar Monarchia flottája jelentős győzelmet aratott, amely hosszú ideig biztosította a központi hatalmak tengeralattjáróinak könnyebb mozgását. A zárlatot az antant hónapokig nem tudta visszaállítani.
A csatában a Monarchia részéről nem süllyedt el hajó, míg a nagyobb tűzerővel és kétszer annyi legénységgel rendelkező antant komoly veszteségeket szenvedett.
Az otrantói hősök emlékműve a Prevlaka-félsziget (Horvátország) csúcsán található Punta d'Ostro erődben / Forrás: Wikipédia
A győzelem kivívásában Horthy Miklós személyes bátorságának elvitathatatlan szerepe volt. IV. Károly 1918 februárjában soron kívül ellentengernaggyá léptette elő és kinevezte a Monarchia flottaparancsnokának.
Csarnai Márk
Források:
Borhegyi Péter: Az otrantói csata
Harmat Péter Árpád: 100 éve volt az Otrantói csata, Horthy győzelme az Adrián
Turbucz Dávid: A Horthy-kultusz alapja: az otrantói ütközet
Paul G. Halpern: Otrantói ütközet - Az Adria bejáratának ellenőrzése. Győr, Laurus Kiadó, 2007.
