Keleti hadvezér, nyugati lovagkirály, diadalmas országgyarapító, Árpád nagyfejedelem egyenesági leszármazottja és a kereszténység védelmezője.

A Szent István halála utáni belviszályok miatt nem magyar földön látta meg a napvilágot, hanem a Lengyel Királyságban.

Apja I. Béla, Taksony fejedelem dédunokája volt, testvére pedig Géza, akivel a nyitrai és a bihari hercegség fejében elfogadták unokatestvérük, Salamon uralkodását. A hercegek és a király így már közösen nézhettek szembe az országra törő besenyőkkel. Az erős, edzett, bátor és tekintélyes fizikummal rendelkező fiatal László az 1068. évi cserhalmi ütközetben tüntette ki magát az ország védelmében. A győzelem kivívásában döntő szerepe volt. Leghíresebb hőstettét is ekkor hajtotta végre, mikor megmentette a menekülő ellenségtől az elhurcolt magyar leányt. A leányrabló kun legyőzése a magyar lovagi eszmény szimbólumává vált.

A fivére és Salamon között ismét fellángolt konfliktusban a bátyja mellé állt, és 1074-ben a mogyoródi csatában közösen arattak győzelmet a unokafivérük felett.

Géza halála után, 1077-ben lépett trónra. László nem csak erényes volt, hanem bölcs is. Salamon ugyanis a német-római császárban bízva nem mondott le a trónról. László, hogy ezt ellensúlyozza, feleségül vette Rudolf ellenkirály lányát. Így sikerült német területeken is szövetségeseket szereznie, amellyel elhárította az ország szuverenitását fenyegető külföldi befolyást.

Erőskezű, igazságos, hívő keresztény uralkodó volt. Kemény törvényekkel szorította vissza a bűnözést, védte a kereszténységet és az ország függetlenségét, fellendítette a gazdasági életet, és kivezette a magyarságot a belső viszályokból. Uralkodása fordulópontot jelentett. Nemcsak stabilizálta az országot és biztosította a Magyar Királyság határait, hanem kiterjesztette Horvátországra is. László testvére, Ilona Zvonimir horvát király felesége volt, aki utód nélkül hunyt el. Halála után polgárháború tört ki az országban, amelyet Szent László számolt fel testvére megsegítésére. 

Előbb Dalmáciát, aztán Horvátországot csatolta örökös jogon királyságához. Mikor ugyanis Zolomér király gyermekek nélkül halt el, a felesége, László király nővére, sokat szenvedett férjének ellenségeitől, és Jézus Krisztus nevében segítséget kért fivérétől, László királytól. A rajta esett jogtalanságokat a király keményen megtorolta, Horvátországot és Dalmáciát teljességgel visszaszerezte neki, majd az említett királynétól a saját uralma alá vetette. Ezt a király nem kapzsiságból cselekedte, hanem azért, mert a királyi törvény szerint őt illette az örökség: Zolomér királlyal ugyanis első fokon rokonságban állott, és annak nem volt örököse.

(Képes Krónika)

Szent László átkel a Dráván - Székely Bertalan falfestménye a pécsi székesegyházban

Alakja már életében legendává vált, aki egy személyben testesítette meg a keleti hadvezért és a nyugati lovagkirályt. A székelyek évszázadokkal ezelőtt úgy tartották, hogy László királyban maga Csaba királyfi tért vissza. 

Mindezek mellett befejezte Szent István állam- és egyházszervező munkáját is. Bencés apátságot alapított Somogyváron, egyházmegyét Zágrábban, Nagyváradon pedig prépostságot, amelyet halála előtt püspökséggé emelt. Ide helyezte át a bihari püspökséget, miután a kunok elpusztították Bihart.   

Szent István király ünnepe is a nevéhez köthető: 1083. augusztus 20-án avattatta szentté nagy elődjét.

Tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, hogy Őt kérték fel az első keresztes hadjárat vezetésére, ám annak indulása előtt, 1095. július 29-én elhunyt. Halála után alig száz évvel az egyház a szentjei közé emelte.

Szent László kitartásban, magyarságban, helytállásban példát adott, neve pedig egyet jelent a becsülettel, a hazáért való áldozatvállalással és a győzelemmel.

„A magyar eszmény Szent Lászlóban lett kereszténnyé és szentté” - jegyezte meg róla Prohászka Ottokár „Magyarország apostola és tanítója”.

A legenda szerint utolsó győztes ütközetét halála után háromszáz évvel vívta, amikor szelleme megjelent és legendás csatabárdjával diadalra segítette a székelyeket a tatárok ellen. 

Bátor hőstetteit számos falképciklus őrzi a történelmi Magyarország számos vidékén.

Szent László nevét méltán viselte a Magyar Királyi Honvédség elit egysége, mely az 1944-1945. évi honvédő harcokban oroszlánrészt vállalt.

Csarnai Márk