Hogyan alakult ki Magyarországon az édesanyák ünnepnapja és milyen üzenettel bírt az anyakultusz a Horthy-korszakban?

1919. január 11-én került sor a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSz) alakuló gyűlésére.

A szövetség céljai közé tartozott Magyarország területi integritásának megvédése és a vallás-erkölcsi szellem, valamint a nemzeti érzés ápolása. Hogy ez az esemény milyen légkörben történt, azt hitelesen érzékelteti Tormay Cécile szavai, amelyet a Bujdosó könyv című művében jegyzett le: „Az országutakon, melyek a Kárpátok felől a magyar birodalom szívébe futnak, cseh csapatok szuronya közeleg a főváros felé. Budapest házainak falán pedig most ragasztották ki először a bolsevizmus plakátjait: »A magyarországi kommunista párt nagygyűlést tart a Vigadó összes termeiben…« Ilyen baljóslatú előjelek között bontottuk ki ma délelőtt a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének a zászlaját. Egy dunaparti házban, a keresztényszociális pártnak erre az alkalomra átengedett helyiségében gyűltünk össze előzetes rendőri bejelentés nélkül. Megjelentek a katolikus és protestáns női táborok kiválóságai. … Két templomot látok a magyar földön, a katolikus és protestáns templomok nagy egyházait, melyek fölé örök fenségben boltozódik a keresztény magyar ég. A föld, amelyen a templomok állnak, az ég, amely rájuk borul: a haza és a hit. Ez kössön össze minket testvéreim… Nem járhatunk mi külön utakon, akik mindannyian Krisztus jelölte úton járunk! Szeressük egymást és fogjuk meg egymás kezét, keresztény asszonyok! … Névtelen szeretetet és hálát éreztem ebben a percben, és a hangom túlhangzott a hangomon: Ami sose történt a históriánkban, katolikus és protestáns asszonyok, elindultunk ma együtt, mi, akik azt akarjuk, hogy Magyarország magyar és keresztény legyen. … És ettől kezdve tudtam, hogy győzött az eszme, melyet az idegen faj uralma óráiban asszonyok mondták ki először a mi országunkban. ... És a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége kilépett a küzdelmes hetek homályából és hite, hazája, családja védelmére, mint az asszonyok ellenforradalma, ott állt a napvilágon.”

A MANSz 1925-ben nőnevelési kongresszust szervezett, ahol felvetődött az anyák napja magyarországi megünneplése. Hazánkban 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első anyák napját a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárban (MÁVAG), ahol a munkások gyermekei állítottak össze műsort az édesanyjuk tiszteletére. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját.

A MANSz egyes vidéki fiókja – pl. a kiskunlacházi – már 1927-ben megünnepelte az anyák napját, azonban a központi Szövetség 1928. május 13-án képviseltette magát először ugyancsak a MÁVAG-ban tartott anyák napi ünnepségen. A májusi anyák napi ünnepség összekapcsolódott a Mária-tisztelet hagyományaival, május ugyanis Szűz Mária hónapja. 

Ugyanebben az évben – gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter ösztönzésére – indult el a MANSz másik nagy mozgalma, a Magyar Anyák Nemzetvédő Bizottsága, amelynek legfőbb célja az volt, hogy Szent István napján száz sokgyermekes édesanyát részesítsenek ajándékban. A mozgalom fővédnöke Horthy Miklós felesége lett.

Ettől kezdve a MANSz minden évben, Szent István napján megjutalmazta a sokgyermekes édesanyákat. A Szent István-napi Magyar Anyák Nemzeti Ünnepe arra a szellemiségre épült, hogy a szebb jövőt államszervező Szent István örökségének tisztelete, a keresztény értékek megőrzése és a magyarság gyarapodása jelenti. Az édesanyákat védő mozgalom egy konkrét nemzeti érdeket szolgált: az ország megmaradásához és működéséhez gyermekek születésére van szükség.

Korabeli képeslap / A szerző gyűjteménye

A sokgyermekes anyák kitüntetési és jutalmazási ünnepségén gyakran hangzott el, hogy „a magyar anyák a nemzet jövendőjét szolgálják, az anyaság feladata pedig emberséges embert nevelni a nemzet számára.”

A Magyar Anyák Nemzetvédő Bizottságának 1941. november 12-én tartott ülésén vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár felszólalásában rámutatott: „A magyar nép, a magyar családok életszínvonalát kell fölemelni. Ha azt akarjuk, hogy ez a föld a jövőben is magyar legyen, minél több földet kell magyar kézbe juttatni, minél több nincstelen fölé hajlékot emelni, hogy így minél többen kapaszkodjanak bele a magyar rögbe” – számolt be a Pesti Újság 1941. november 13-ai számában.

Csarnai Márk

Források:

Magyarság 1936. augusztus 20. sz. 13. o.

Nagy Gyöngyi: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége 1918 – 1946. Doktori (PhD) értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2022. 159-160. o.

Pesti Újság 1941. november 13. sz. 5. o.

Tormay Cécile: Bujdosó könyv. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2009. 181-182. o.